ATee: Halál-lé

Ínyenc receptjeid közül ma

(talán a legfinomabb)

halál-lé készül.

mesterszakács keze kavar

pontossága Svájccal felér

gyorsan írok, közben hadar

a hozzávalókról beszél:

Fiam!

Úgy tégy, amint tollba mondom!

Itt a jegyzet, felolvasom:

- némi ízekké változott pillanat

- csipetnyi kiázott bőrzamat

- kéjjel gyilkolt természet

- zacskónyi kihűlt lehellet

- vértől romlott húscafat

- atomfelhőnyi szösszenet

Egytálétel, összeöntjük.

Rakjad, bátran, nyugodtan!

Azt is, ami mosatlan.

Héjastul vagy nyúzottan.

Üresen a RÉV

A sarokból ahol ülök átlátom a termet,

pólóban is túl nagy a június eleji fulladt hőség.

Hiába múlt kettővel tíz,

söröm még nem hűsít egészen,

Te sem fújod homlokom.

Bár fújahtnád is. Mit nékem?

Az éterben Stones pezsdít.

 

Széksorok még alakzatban, kémlelőn.

Asztalok tisztára törölve.

Felkészül a pincér,

végül a cigizést is megengedte.

Óó-o-ó-óó! Honky Tonk Woman!

Lökjed a Jókai színésznapok-bluest.

Játszanak kik itt vannak,

egészen új környezet.

Van itt mi bendít.

Taps talán építő tanács,

ilyet még úgy sem éreztem.

Beengednek, ha jó leszek.

Minden magom szeretem.

Mucha Attila: Papírra érzett emlék

Leginkább írva tudlak

közelebb érezni magamhoz.
Alakítom ezen betűket,
hiányod rajz-szövegeit.
Így jelensz meg előttem,
tollammal papírt kaparva.

S bár érinteni nem tudlak
helyette szememmel követem

miként gondolataimból alakulsz.
Látom. Nem vagyok egyedül,
s Te sem tűnsz oly
végtelenül távolinak.

Mucha Attila: Sárkány és Madár

Május éjszaka volt.

Az éjj álmokat ontott magából,

nekünk egyik sem kellett.

Varázsoltunk magunknak eleget.

 

Sárkány és Madár - repülünk.

Holdvilág áztatta láthatár,

csillagok bölcsője

fényünkben ring.

 

Semmire sem figyelve,

pedig egy Harmadik alszik, vagy hallgat.

Neszekben örömmámor kajtat,
érkezünk egymás ölébe.

Mucha Attila: A növekvő mell lénye

Napközben önmagát tapogatva

dekoltázsára esett pillantása.

Reggel óta lám, mellénye egyre csak feszülvén!

Duzzadó mell-ténye lett az új szemelvény.

Mucha Attila: Zajlik

beszéded barlangban zengeted
tellegetve állsz-vitatkozol
magadban hozott döntésed
elégtelen válaszokat adott
Arra a tényre.
Abban az ügyben.

levetkőzve könnyebben ismerhető
kéjtől lihegve tisztábban hallható
hát a ruháknak ess neki bátran
szobádban mindegyik fal szigetelt
Most és máskor is.
Esküszöm! Hangtalan.

Mucha Attila: Eledel

Padon állsz előttem.

Szorosan ölelgetlek.

Úgy szavalod Haláltáncunkat.

 

(Mondom...)

Nem lesz sírom.

Illetve minden rét.

Egy nagy réten szórjanak szét.

 

Eddig belőled ettem.

Most belőlem is egyél.

Mert aki nem eszik, az már nem él.

 

Szerveimet felajánlom.

Hamvaimból virág nől.

S kezdhetem az életet előről.